Talán Te is ráébredtél már: a klímaváltozás nem mese és nem elszállt tudósok agyszüleménye. Nagyon is valós probléma, részesei vagyunk, velünk történik. Csak együtt vagyunk képesek megállítani, de ehhez cselekvésre van szükség. Változtatnunk kell eddigi szokásainkon, legyen a környezetvédelem része a mindennapjainknak! Készen állsz?

A globalizáció helyi, hagyományos közösségeket szétválasztó hatásaira válaszul számos új kisközösségi forma, illetve társadalmi mozgalom bontakozott ki. Írásomban utalásszerűen foglalkozom ezek okaival és néhány fajtájával. Mindezen mozgalmak gyökeréhez, valódi okához több dolog társul. Ezek közül a talán két legjellemzőbbet említem meg röviden.

Egyrészt a mai kor embere számára a saját identitás (ki vagyok, hol a helyem a világban) meghatározása sokkal nehezebb, mint akár száz évvel ezelőtt, hiszen munkaformák, lakóhelyül szolgáló települések, hitek és ideológiák, politikai irányzatok, életmódok sokasága vesz minket körül, nincsenek egyértelműen elfogadott, mindenki által követett életstílusok, amelyek viszont hiányérzetet okoznak a társas kapcsolatokra vágyó emberekben.

Dohányzom. Ez nem jó dolog, tudom. Károsítja az egészségemet. Mégis dohányzom, és dohányozni is fogok, amíg az egészségemet károsító tényezők versenyében a dohányzás nem kerül be az első három helyezett közé. A verseny kemény, a dohányzást épp most előzte meg a globális felmelegedés, hogy a dobogósokról ne is beszéljek…

Mégis, mikor a dohányzás elleni világméretű kampány beindult, feltámadt bennem a remény. Először tapasztaltam, hogy – a köztörvényes és politikai bűnöket leszámítva – olyan dologért kezdtek embereket üldözni, amire vonatkozóan az üldözöttek kezében van a döntés. Tehát tehetnek róla. Eldönthetik, hogy dohányoznak, s vállalják az üldöztetést, vagy abbahagyják, s másnaptól minden konzekvencia nélkül békén hagyják őket.

A természetes vizeknek, például egy tónak adott mértékű öntisztulási képessége van. Ha ennél több szennyvíz folyik bele, akkor nem csupán szennyeződik, de az élővilágnak romlásával az öntisztulás képessége is csökken. Hasonlóan túlzott az emberi létszám is a földön, amely nagymértékű romlást okoz élőterének eltartóképességében. Az emberiség létszáma már bőven meghaladta a 6 milliárdot és évenként több mint 70 millióval nő. Becslések szerint ez a század közepén 9 milliárd közelében tetőzik. A túlnépesedés szűkösséget, zsúfoltságot okoz, háborúkhoz és hétköznapi erőszakhoz vezet.

A google.hu keresőbe beírva a magyar globalizáció szót a keresőmotor 0.05 másodperc alatt összesen 442 000 olyan lapot talál a magyar weben, melynek szövegében megtalálható a globalizáció szó. Az angol globalization szót használva mintegy 1 egész századmásodperccel kevesebb idő alatt 27 800 00027 800 000 találatot listáz ki. Amennyiben a magyar keresést tovább szűkítjük és már a globalizáció definíciójára keresünk, akkor már csak 11 800 lapot talál az oldal, ami többnyire kisebb szervezetek írásai vagy átvett tanulmányok, de a miniszterelnök honlapján is található írás a globalizációról, ami természetesen szintén nem egy autentikus kutatói forrás. Hiteles forrásnak számíthat talán a Magyar Tudományos Akadémia, de honlapjukon kutatva a globalizáció definíciója szavakra keresve az oldal keresőmotorja egyetlen oldalt sem talált. Ez a helyzet a világ minden részén a globalizációnak nincs egyetlen olyan meghatározása a fogalomra, amit egységesen elfogadna mindenki. A google.hu –nál is megmutatkozik, hogy a globalizáció definíciójának meghatározását csak kisebb szervezetek merték leírni és ez a tendencia figyelhető meg a világban is. A globalizációra eddig csak hétköznapi definíciók születtek, amik természetesen ebből adódóan valamilyen irányba elfogultak.