Már egy kis odafigyelés is segít, hogy a mindennapokban klíma-tudatosabb módon élj, olyan kisebb-nagyobb vállalásokkal, tudatos választásokkal mint pl. energiatakarékos háztartás; helyi-hazai, környezetbarát és lehető legkisebb csomagolású termékek vásárlása – a saját jó példa pedig hiteles és ragadós. Azért valljuk be, egy ponton túl mindig a fogyasztásközpontú rendszer falaiba ütközünk. Csökkentjük energiafogyasztásunkat, de máshol a rendszerben még mindig túl sok energia pazarlódik el. Szeretnénk környezetbarát, megújuló energiaforrásokkal működtetni a háztartást, de túl bonyolult átállni és drága. Vagy egyre romlanak a tömegközlekedés feltételei, nincs bicikliút. A ’tartós’ termékek egyre hamarabb tönkremennek, minden arra ösztönöz, hogy fogyassz, aztán dobd el és vegyél újat.

Szeretnél tenni valamit? egy élhetőbb, igazságosabb világért – a környezetért és az emberekért?

Az alábbiakban pár ötletet olvashatsz arról, hogy hol kezdheted.
Ezek nem kész receptek, csak az első pár lépést villantják fel. A többi már a Te fantáziádon, vállalkozó kedveden és kreativitásodon múlik. Az újságban globális problémákról olvashattál. A világméretű társadalmi mozgalmak, az aktivisták jelszava:

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

A globális klímaváltozás léptéke olyan mértékű, hogy nagyon nehéz abban gondolkodni, mit tehet az egyes ember, vagy akár egy cég, egy település a következmények megelőzésére. Ez a dilemma, illetve tehetetlenség- és távoliság-érzés a települési, vállalati, kormányzati döntésekben is érezhető. Ne termeljünk szemetet, ne bocsássunk ki szén-dioxidot, ne… és folytathatnánk a tiltó, önkontrollt jelentő kifejezéseket.
A megoldást, előrelépést azt jelentheti, hogy az ökológiai szemléletmódot horizontális elvként kezdjük alkalmazni, azaz mindenki figyelembe veszi, amikor a saját területén dolgozik. Erre szeretnék egy jó példát bemutatni az alábbi írásban.
A turizmus napjainkban a világ össztermelésének 12 %-át adja, körülbelül 200 millió embernek ad megélhetést. Növekedése folyamatos, ugyanakkor a tömegturizmus rendkívül sok környezeti és társadalmi kárért is felelős: szennyezi saját célterületét, zsúfolttá teszi a településeket, zöld felületeket tűntet el. Éppen ezért az ökológiai szemlélet beszivárgása a turizmusba alapvetően fontos, és a 80-as évek kezdeményezéseitől napjainkig külön turisztikai ágazattá nőtte ki magát.

Reggel, a buszon meghallgathattam zsíros bajuszú sofőrünk előadását az emberi butaság végtelenségéről, s mivel épp kávéivás után talált meg ez a szép gondolatmenet, felkaptam, s eljátszottam vele anélkül, hogy sejtettem volna, mekkora fába vágtam a fejszémet. A zsíros bajusz tanítása arról szólt, hogy az utasok többségének egy egyszerű „húzódjunk a kocsi belsejébe” típusú parancs végrehajtása is meghaladja szellemi képességeit. Olyan átéléssel és hittel ecsetelte az alulképzett utazóközönséggel folytatott kilátástalan küzdelmét, hogy már-már igazat adtam neki.

Klímaváltozásról már évtizedek óta beszélnek a kutatók, de igazán csak most kezdjük érezni hatását. Itt van a nyakunkon, akár elfogadjuk, akár nem. Gyökeresen változtatnunk kell a szokásainkon. Nem azért, mintha a Földet kellene megmenteni, hiszen pármillió év alatt kiheveri civilizációnk kártételeit. (Pár millió év a földtörténetben egy szempillantás csupán. Már öt nagy kihalási hullám volt, legutóbb 65 millió éve. Utána mindig újra felvirágzott az élővilág.) “Csupán” az emberiség sorsa a tét: mennyire marad a Földbolygó lakható az ember számára.