A globalizáció helyi, hagyományos közösségeket szétválasztó hatásaira válaszul számos új kisközösségi forma, illetve társadalmi mozgalom bontakozott ki. Írásomban utalásszerűen foglalkozom ezek okaival és néhány fajtájával. Mindezen mozgalmak gyökeréhez, valódi okához több dolog társul. Ezek közül a talán két legjellemzőbbet említem meg röviden.
Egyrészt a mai kor embere számára a saját identitás (ki vagyok, hol a helyem a világban) meghatározása sokkal nehezebb, mint akár száz évvel ezelőtt, hiszen munkaformák, lakóhelyül szolgáló települések, hitek és ideológiák, politikai irányzatok, életmódok sokasága vesz minket körül, nincsenek egyértelműen elfogadott, mindenki által követett életstílusok, amelyek viszont hiányérzetet okoznak a társas kapcsolatokra vágyó emberekben.
Szintén fontos tényező a mai hálózati alapú, nem helyhez kötött gazdaság, illetve a helyhez kötötten élő ember szembekerülése. Az emberek hagyományosan adott helyhez, időbeosztáshoz-ritmushoz, kultúrához, nyelvhez kötve élnek. Ugyanakkor azonban a globalitás, a globálisan működő gazdaság, amely a munkahelyeket biztosítja (vagy megszünteti) már egy másik logikai rendszer alapján épül fel: nem kötődik
szorosabban az adott fizikai helyhez, viszonylag gyorsan képes helyet változtatni, a nap 24 órájában működik, a kultúrája is globális és a „biznisz” azon a nyelven beszél, ahol éppen van – s gyorsan továbbáll, ha nincs elegendő profit. Ez a folyamat igen erős reakciókat váltott ki szerte a világon, és számos társadalmi mozgalmat hívott életre. Ezen mozgalmaknak számtalan formája ismert, jónéhány közülük defenzív, azaz valamely értéknek tekintett dologra (hit, helyi közösségi lét, nemzettudat stb.) támaszkodva szándékozik védekezni a globalizáció káros hatásai ellen.
Kiemelten most a zöld-, illetve öko- mozgalmakról szólnék, melyek két okból is sajátságosak. Egyrészt zömében aktívak, azaz nem védekezve, hanem változtatni akarva állnak hozzá a globalizáció hatásaihoz. Emellett felhasználják a globalizáció eszközeit, például látványos média-akciókkal érnek el eredményeket (gondoljunk csak a Greenpeace akcióira).
A zöld mozgalmak különböző célrendszerekkel működnek. Vannak, melyek a tömeges piaci kereskedelemmel szemben a helyi erőforrások cseréjére hívják fel a figyelmet, kiemelhető közülük a fair trade mozgalom, mely a harmadik világ országai termelőinek igazságosabb javadalmazásáért szervez kereskedelmi láncolatot; Magyarországon egyik fő propagálójuk a Védegylet. Ezzel kapcsolatos a tudatos vásárlás fontosságát hangsúlyozó szervezetek munkája is, hazánkban például a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Több szervezet a környezetvédelemre, illetve a megújuló energiaforrások használatára helyezi a hangsúlyt. A csoportok között jónéhány akad, mely az utcai tüntetéseket, felvonulásokat tekinti jó eszköznek céljai elérésére – ismert példa lehet a médiából a világgazdasági találkozók idején zajló antiglobalista tüntetések jelensége, melynek általában erőszakos elemei is vannak; kérdés persze, hogy a pár tucat green army-tag által betört kirakatok mennyiben hiteltelenítik sok tízezer békés tüntető szándékát.
A témáról mindez csak mozaikszerű ízelítő volt, ajánlom a következő linkeket:
www.bocs.hu, www.vedegylet.hu, www.zofi.hu, www.zold-hid.hu, www.biofalu.hu