Létezik olyan játszma, amiben mindenki nyer? Örültem, amikor a Papa vagy a Mama maradt Fekete Péter, mert nyerni akartam. Kicsit néha segítettek is, hogy nyerjek. Hiába vesztett a Mama, mégis nyert, mert lánya elégedett volt. Jogos a kérdés, mi köze ennek a fair trade-hez? Aki tudja, még ne kiabáljon közbe! Aki nem tudja, próbálja magyarra fordítani a kifejezést: trade csakis kereskedelemnek fordítható. A fair lehet: becsületes, előnyös, helyes, igazságos, kedvező, korrekt, méltányos, tisztességes. Összerakva, ahogyan használjuk, méltányos kereskedelem. Jöhet a válasz: a méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért. Egy nyertest már találtam, a termelőt.

Szeretnél tenni valamit? egy élhetőbb, igazságosabb világért – a környezetért és az emberekért?

Az alábbiakban pár ötletet olvashatsz arról, hogy hol kezdheted.
Ezek nem kész receptek, csak az első pár lépést villantják fel. A többi már a Te fantáziádon, vállalkozó kedveden és kreativitásodon múlik. Az újságban globális problémákról olvashattál. A világméretű társadalmi mozgalmak, az aktivisták jelszava:

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

Voltál már nyáron fesztiválon? Dagonyáztál Tokajban, a Hegyalján eső után? Vagy a Sziget porától lettél szürke? Ha igennel válaszoltál, nem kerülhetted el a Zöld Udvarokat, amiket Civil Szigetnek is álcáznak. Leggyakrabban napközben várnak Rád lelkes fiatalok, akik elkötelezettséget érezve egy ügy iránt, nemcsak a zenei ínyencségek miatt fesztiváloznak. Környezetvédelmi, állatvédelmi programokat mutatnak be, szót ejtenek a szabad szoftverek előnyeiről vagy a globalizáció hatásairól, a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán játszanak-játszatnak ügyességi játékot, kvízt, kirakót. Képesek főni napon, fázni eső után, kiállítást építeni-bontani, biztonsági őrökkel egyezkedni.

Ghánában kakaót termesztenek, ez nem meglepő. A termelők szövetkezeti tagok, részt vesznek a döntéshozatalban, ez ritkább jelenség Afrikában. Ám az, hogy saját feldolgozó üzemük van, ahol kiváló minőségű csokit készítenek, ami a hazai és a külföldi piacon is kelendő, ritka, mint a fehér holló. A kakaófarmerek többé nem csupán alapanyag termelők, akik gyermeküknek nemhogy csokit nem tudnak venni, de az iskoláztatásukat sem tudják fizetni, nincs egészségbiztosításuk, de még orvos sem a közelben.