Létezik olyan játszma, amiben mindenki nyer? Örültem, amikor a Papa vagy a Mama maradt  Fekete Péter, mert nyerni akartam. Kicsit néha segítettek is, hogy nyerjek. Hiába vesztett a Mama, mégis nyert, mert lánya elégedett volt. Jogos a kérdés, mi köze ennek a fair trade-hez? Aki tudja, még ne kiabáljon közbe! Aki nem tudja, próbálja magyarra fordítani a kifejezést: trade csakis kereskedelemnek fordítható. A fair lehet: becsületes, előnyös, helyes,  igazságos, kedvező, korrekt, méltányos, tisztességes. Összerakva, ahogyan használjuk, méltányos kereskedelem. Jöhet a válasz: a méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért. Egy nyertest már találtam, a termelőt.

 Tovább haladva a helyi közösségek is nyernek: terményeikért prémiumot kapnak, amit közösségi célok megvalósítására fordíthatnak. Nyernek a gyermekek, mert iskola épül számukra és szüleik megengedhetik maguknak az iskoláztatásukat. Nyernek a nők: egyenlő munkáért, egyenlő fizetést kapnak, mint a férfiak. Azt is meg tudom még, hosszú távra szerződnek velük a nagykereskedők. Azok a nagykereskedők, amelyek ún. társadalmi vállalkozáskánt működtetik cégüket, a keletkezett hasznot visszaforgatják, például segítik a biogazdálkodásra történő átállást. Ezzel nyer a környezet, nincs vagy csak környezetbarát a vegyszer. A nagy monokultúrás termesztés helyett kis ültetvényeken terem a kávé, a kakaó. Nyer a helyi ökoszisztéma és a környezet. És Te, mint fogyasztó, mit nyersz? Kiváló minőségű terméket kapsz, melyet gondos kezek termelnek meg, az ENSZ Munkaügyi Szervezetének előírásai szerint, kizsákmányolásmentesen. Lehet ennél jobb?
Válaszom határozott igen: ha a Világ fejlett országaiban minden ember méltányosan fog vásárolni, nos, akkor lesz Kánaán.

Gyere, játssz velünk!