A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

A fáradtságos munka meghozza a gyümölcsét, ha odafigyeltünk a komposztálás során arra a pár fontos szempontra, amit az előző cikkekben tárgyaltunk, akkor az őszi időszak végére kész komposztot kaphatunk. Közel se biztos, hogy az összes anyag felbomlik mostanra, de egy kőműves rosta segítségével jelentős mennyiségű humuszt tudunk kiszűrni a még nagyobb, felismerhető zöldhulladékok közül.  Ha ez megvan a legjobb dolog, amit tehetnek vele, hogy szétterítik a kertben és beássák vagy berotálják a talajba, ami a következő évben meghálálja a törődést.

„Olyan lesz az őszi időszakra az alja, mint a föld, a teteje még persze nem annyira, de azt leszedjük és megy a lombkomposztálóba. A kész komposztot pedig elterítjük a kertben és beleássuk a földbe és azt a területet még az őszi időszakba beültetjük hagymával, fokhagymával, őszi salátával. A másik felét pedig a tavaszi időszakban ássuk be. „ – Kapuvári Tibor

„Én csak tavaly nyár végén kezdtem komposztálni, így nekem még nem volt kész komposztom, de idén ősszel át fogom rostálni és a konyhakertbe szét fogjuk teríteni.” – Kutas László

„Van egy körülbelül két négyzetméteres rostám egy régi kapudarabból, ősszel azon szoktam átrostálni a komposztanyagomat, ami átmegy rajta azt kiszórom a kertbe, ami fennakad azt félreteszem és később abból keverek a lenyírt fű közé, illetve a lombokhoz, ami egy kiváló érésgyorsító anyag. A kész komposztot pedig kihordom a kertbe és a kapálógéppel jól bedolgozom a talajba.” – Kloiber László

„A komposzt teljes beérése nálam két évig tart, de időközben természetesen többször rostálok ki belőle érett humuszt. Nálunk az udvarban a komposzt humusz nagy része a virágcserepekbe, muskátlis ládába kerül. Nálunk minden ablakpárkány tele van virágokkal, ha csak ehhez mindig virágföldet kellene vennem az a nyugdíjamat megterhelné ősszel.  A kertben a komposzthumusz pedig a szőlő és a gyümölcsfák alá kerül.„ – Tóth Péter

„Nekem az a tapasztalatom, hogy ha tavasszal elkezdem a komposztálást, akkor késő őszre be is érik. Ilyenkor a kőműves barátomtól kölcsönkérem a rostáját és azzal szűröm át a humuszt. Nekem nagyon sok virágom van és az alá szoktam tenni a komposzt humuszt egy kis virágfölddel átkeverve, illetve a többi része a udvarra a cserjék, fák alá kerül.” – Varga Ferenc

A következő és egyben utolsó cikkben a tapasztalataikat összegzik az interjúalanyok és megpróbálják eloszlatni a komposztálással kapcsolatos előítéleteket.