A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

A Gaja Egyesület munkatársai mikor utcai tanácsadásokon megemlítik a komposztálás lehetőségét rengeteg ellenérvet hallanak: büdös, sok a munka vele, nem éri meg, ellepik az udvart a legyek, állatok járnak rá. Az öt interjúalanyhoz intézett utolsó kérdésben ezt vetettük fel számukra és megkértük őket mondják el gyakorlati tapasztalataikat. Illetve elmondják azt is, hogy mit tapasztalnak a kertben az óta, amióta komposzt humusszal dúsítják a talajt.

„Nálunk nagyon zsíros kötött talaj van, de amióta beleforgatjuk a komposzthumuszt, azóta azt érezzük, hogy sokkal lazább a talajunk, illetve azt tapasztaljuk, hogy nagyon szép a termés annak ellenére, hogy műtrágyát egyáltalán nem használunk. Így azt tudjuk mondani, hogy nem kell megijedni a komposztálástól. Aki kertészkedik annak nem jelent plusz munkát és a szabályok minimális betartása mellett semmi hátránya nincs annak, hogy komposztálunk a kertben, ellenben megspóroljuk a trágya árát és gyönyörű a kertünk.” – Kapuvári Tibor

„Nekem még nem volt kész komposztom, de az a tapasztalatom, hogy nem kell félni a komposztálástól, nem egy nagy munka és a hiedelemmel ellentétben nem büdös. Számomra a gödörben való fűrohasztás sokkal kellemetlenebbnek tűnt.  De várom már, hogy kész komposztom legyen, mert itt helyenként eléggé agyagos a talaj, amit nem árt lazítani.” – Kutas László

„Mikor valaki azt kérdezi, hogy érdemes-e vesződni a komposztálással én mindig csak annyit szoktam válaszolni, hogy meg kell nézni a kertet és akkor nincs kétség. De pozitívum az is, hogy amióta komposztálok rendkívül porhanyós a kertben a talaj, annak ellenére, hogy a környéken mindenhol a kötött talaj a jellemző. Régen hordtam szarvasmarha trágyát a kertbe, de amióta komposztálok azóta nincsen szükség erre sem. Így mindenkinek azt ajánlom, hogy próbálja ki, kezdjen bele, de legyen türelemmel, mert ha az első évben még nem is lesz kész komposztja akkor is két év múlva már kiváló anyagot teríthet ki a kertjébe. A tapasztalatom az, hogy a kert visszaadja a termésben ezt a türelmet és a munkát, amit belefektetünk a komposztálásba.” – Kloiber László

„A kertben harmincnégy gyümölcsfám van és nem kevés szőlő, és egé1sz évben nem kell vennünk gyümölcsöt kivéve a déli gyümölcsöket. És a komposzt hatása nagyon érződik a terméshozamban, már évek óta annyi almánk terem, hogy egy egész évig el tudtuk látni az egész családot vele. És semmiféle műtrágyát nem kell használnom a kertünkben.  De a legjobb bizonyíték a komposzthumusz hasznára, hogy én a komposzt halom tetejére padlizsánt, tököt ültettem, ami a komposzton sokkal szebb és sokkal hamarabb érik, mint a kerti talajban.” – Tóth Péter

„Amióta komposzt humuszt rakok a kertbe, azóta sokkal kevesebbet kell öntöznöm és ugyanolyan szép az udvarom, mint előtte. A humusz segített abban, hogy a talajt lazábbá, víztartóbbá tudtuk tenni.  Szerintem nem egy nagy munka a komposztálás és az egyébként is keletkező kerti munka mellett nem jelent semmi plusz munkát.  Én sokkal szívesebben csinálom, mint a kapálást és hasznom is van belőle. Én egyáltalán nem bántam meg, hogy jelentkeztem az egyesület programjára.” – Varga Ferenc