Érezted már úgy, hogy csak beszélnek és beszélnek az éghajlatvédelemről, de alig történik valódi változás? Miért olyan kevés a valódi lépés? Mert a probléma globális, és a mélyben gyökerezik: az éghajlatváltozás végső oka valójában, hogy túl sokat fogyasztunk. Túl sok energiát használunk, túl pazarlóan. Fosszilis energia alapú világban élünk, és csak eregetjük a légkörbe az üvegházhatású gázok tömegét. A globális átlaghőmérséklet növekedési rátája nagyobb, mint bármikor az elmúlt tízezer évben! Az ENSZ szakértői testülete is megerősítette, hogy ennek nagy része emberi tevékenység következménye. 2 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés felett a változás pedig már visszafordíthatatlan és katasztrofális méreteket ölt.
Az éghajlatváltozás tünetei és hatásai – már ma is a bőrünkre mennek
Bolygónk és éghajlata bonyolult rendszer, egyensúlya egyértelműen megbomlóban van. A tünetek egyre gyűlnek:
- az időjárási szélsőségek, mint az áradások, aszályok, viharok és hőhullámok gyakorisága és intenzitása egyre nő. Száraz nyarak, nedves telek, heves esőzések, viharok és áradások lesznek jellemzők Európa klímájára a jövőben.
- növekvő édesvízhiány: globálisan, a rendszeresen vízhiánytól sújtott és elsivatagosodással fenyegetett, könnyen lakhatatlanná váló területek közel megduplázódtak az elmúlt harminc év alatt!
- a fajok negyede kihalhat: egy friss tanulmány szerint a ma ismert állat- és növényfajok negyede kihalhat a következő ötven évben, mert nem tud alkalmazkodni a számára gyorsan változó éghajlathoz. Ez minket is szorult helyzetbe hoz, hiszen túlélésünkhöz a természetre és forrásaira támaszkodunk.
- tenger és jég: a tengerszint az évszázad folyamán akár 1 métert is emelkedhet – ezzel víz alá kerülhetnek szigetvilágok és Hollandia. A sarki jégtakaró és a gleccserek már zsugorodnak, a hóhatár feljebb tolódik. Ha Szibéria állandóan fagyos területei tovább olvadnak, rengeteg üvegházhatású metán szabadulhat fel.
A világ vezetői és Magyarország a klímavédelemért
Az eddigiekből jól látható, hogy világméretű összefogásra van szükség az éghajlatváltozás ellen. A tudósok szerint a fejlett ipari országoknak 80%-kal kell csökkenteniük a kibocsátásukat 2050-re az 1990-es szinthez képest. A fejlett világ végre lépett: kormányaik zöme megegyezett, hogy 2012-re átlag 5,2%-kal csökkentik a kibocsátásokat. Ez nem más, mint a Kiotói jegyzőkönyv, az első lépés. Sajnos elég nehezen teljesítik.
Magyarországon is, a jóval világátlag feletti kibocsátással (8tonna/fő/év) ki kell vegyük a részünket az éghajlatvédelemből. A rendszerváltás utáni ipari szerkezet-átalakulásnak köszönhetően egyelőre teljesítjük a kibocsátás-csökkentési vállalásainkat. Azonban a továbbiakban nagyobb mértékű csökkentésekre lesz szükség, aminél lemaradhatunk, ha nem javítunk elavult klíma- és energiapolitikánkon. Ezt a vezetők is felismerték, ezért készül a magyar éghajlatvédelemről – kibocsátás-csökkentés, alkalmazkodás, klímatudatosság növelése – szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Annak érdekében, hogy erős legyen ez a stratégia, az MTVSZ országos társadalmi Klímavédelmet! kampányt indított. Ebben az emberek figyelmét felhívtuk e fontos anyagra, látványos vándorkiállítással jártuk körbe a kérdést. Ezúton is köszönjük, hogy a szakmai javaslatainkat a kampányban támogató több tízezer lakos segítségével sikerült elérni, hogy javaslataink zöme bekerült a stratégiába, erős anyag született! Most tovább kell lépnünk: azért dolgozunk, hogy megfelelően végre is legyen hajtva.
Az éghajlatvédelemben óriási lépést tennénk előre, ha megváltoztatnánk a jelenleg pazarló energiatermelés- és fogyasztást. Nézzük meg, mennyi energiára van valóban szükségünk, hatékonyabban használjuk fel és növekvő arányban megújuló energiaforrásokból állítsuk elő! Ehhez pénzügyi és jogi eszközökkel ösztönözni kell a gazdaságot és az embereket: legyen több pénz és kapacitás energiatakarékossági programokra és a tiszta energia legyen arányosan olcsóbb.
Egy friss uniós felmérés szerint a magyarokat a környezeti problémák közül az éghajlatváltozás aggasztja leginkább. A téma átlépte az ingerküszöböt, és a lakosság, a média mellett a politikusok is érzik a nyomást. Viszont ha megkérdezzük, mit tettek konkrétan az elmúlt hónapban a környezet védelmében, alig 40% említi, hogy próbálta visszafogni energiafogyasztását. Pedig rengeteg helyen pazarlunk most. Sőt, a tudósok kiszámolták, hogy a jelenleg a kezünkben levő technológiával üvegházgáz-kibocsátásainkat akár 75%-kal is tudjuk csökkenteni, miközben életmódunk komfort-szintje változatlan marad, és a gazdaságunknak sem jelent plusz költségeket. Sok változtatás egyszerűen csak egy kis odafigyelés kérdése.