Első ránézésre ez a cím képzavarnak tűnhet, pedig komolyan gondolom. Tényleg. Igaz, hogy elsősorban a Tizedes és a többiek című filmből mára már klasszikussá vált idézetre (“Az oroszok már a spájzban vannak.”) utalnék ezzel, vagyis mára már tényleg nyakunkon az éghajlatváltozás, a hatásait egyre jobban érezhetjük. Ugyanakkor sajnos, ma már azzal is szembesülnünk kell, hogy a tavalyi aszályos, forró nyár miatt alacsony volt a gabonatermés hazánkban és a világ más részein is, s ezért jelentősen megemelkedett az élelmiszerek ára. Tehát a spájzban, vagy legalábbis az élelmiszerboltok polcain már szembesülhetünk az éghajlatváltozás következményeivel.
Az elmúlt évben a hazai sajtó nagyon sokat foglalkozott az éghajlatváltozással, részben azért, mert számos nemzetközi szervezet – köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) – is kiadott e témáról szóló jelentéseket, ráadásul a volt amerikai alelnök, Al Gore Kellemetlen igazság című, éghajlatváltozásról szóló filmje elnyerte az Oscar-díjat, majd Al Gore és az IPCC kapta meg tavaly a Béke Nobel-díjat.
Mára már sajnos teljesen megbizonyosodhattunk arról, hogy zajlik az éghajlatváltozás, az elmúlt száz évben átlagosan mintegy 0,7 Celsius fokkal nőtt bolygónk hőmérséklete, s mindezért jelentős mértékben az emberi tevékenység felelős. És ha nem fogjuk vissza rövid időn belül az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor akár további 2-6 fokkal is növekedhet bolygónkon az átlaghőmérséklet.
Bár az éghajlatváltozás során szinte mindenki a “globális felmelegedésről” beszél, azért mégsem úgy képzeljük el ezt, hogy akkor ezentúl folyamatosan egyre melegebb lesz télen és nyáron egyaránt. A felmelegedést elsősorban hosszú évek átlagában kell elképzelni, de ezen belül jelentős különbségek lehetnek, hiszen például hazánkban az idei tél jóval hidegebb mint a tavalyi. Ugyanakkor viszont arra kell számítanunk, hogy jelentősen felerősödnek az időjárási szélsőségek. Gyakrabban kell számítanunk erős viharokra, heves esőzésekre, amikor egyetlen nap alatt akár annyi eső esik, mint máskor fél év alatt. Emellett viszont egyre sűrűbben fordulnak elő a tavalyihoz hasonló hőhullámok, hosszú, száraz nyarak. Lehetséges, hogy tavaszi árvizet követően nyáron aszály sújtja majd az országot.
Hazánkban a 2006 szeptembere és 2007 szeptembere közötti 12 hónap mindegyike melegebb volt mint a sokévi átlag, és ez az egy év átlagosan több mint 2,5 fokkal melegebb volt mint a korábbi hasonló időszakok. Ez példa nélküli a hőmérsékleti adatok hazai mérésének történetében.
A földi éghajlat ilyen gyors változása elsősorban azért kezdődött el, mert az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében jelentősen megnövekedett a légkörben az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, freon gázok stb.) koncentrációja. Ezek részben a foszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén) elégetése, a mezőgazdasági tevékenységek, az esőerdők elpusztítása, az ipari üzemek működése valamint a közlekedés során kerülnek a levegőbe.
Hazánkban az üvegházhatású gázok legnagyobb része a fűtés, a hőenergia előállítása során kerül a levezőbe. Ezért ha a lakások szigetelésével csökkentenénk a fűtési igényt, jelentős mértékű pénzt és szén-dioxid kibocsátást takaríthatnánk meg. Ha a hőenergia egy részét, vagy a melegvíz igényünket háztetőkre szerelt napkollektorokkal elégítenénk ki, még tovább csökkenthetnénk kibocsátásunkat és a kiadásainkat. Napjainkra a közlekedés is egyre nagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Az autók egy utaskilométerre vetítve sokkal több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mintha vonattal vagy busszal közlekednénk. Ha tehetitek, inkább pattanjatok fel egy bringára, hiszen a kerékpár a leginkább környezetbarát jármű!
És, ha lehet, ne vásároljatok szemetet! Manapság szinte mindent agyoncsomagolnak, az üdítő italokat pedig eldobható palackba töltik. Ezért ezek rövid úton szemétként végzik be életútjukat. Pedig a csomagolás előállításához rengeteg energiát kell felhasználni, és az energiatermelés egyben környezetszennyezéssel jár. Ezért inkább visszaváltható üveges italokat vegyetek, kerüljétek az eldobható csomagolást!
És ha már a spájznál kezdtem, megkérdezném tőletek: hány kilométert esztek naponta? Hallottatok már arról, hogy a bevásárlóközpontban kapható kínai fokhagyma 18 ezer kilométert utazik, mire a kosáratokba kerül, s 1 kg fokhagyma ideszállítása 2,6 kg szén-dioxid kibocsátásával jár? Ha vesztek egy kiló marokkói zöldpaprikát, az is 3800 kilométert utazik, s ezalatt több mint 0,5 kg széndioxid kerül ki a levegőbe. Vegyetek inkább hazai termékeket, és ezzel nemcsak a környezetet véditek, de a hazai termelők életben maradását is segítitek!
Ha szeretnétek még többet tudni az éghajlatváltozásról és arról, hogy mit tehettek ellene, nézzetek be a www.klimavedelmet.hu honlapra!