Varga Ferenc konyhakertet már nem művel, de nagyon szép udvart gondoz, ahol jelentős mennyiségű zöld hulladék keletkezik, amit a konyhai hulladékkal együtt komposztál. Ferenc szívesen komposztál, ahogy elmondja, szívesebben csinálja, mint a kapálást, mert szórakoztató számára. Arról is beszél, hogy a komposztálás nem jelent különösen nagy munkát, így ajánlja mindenkinek, ha lehetősége van komposztáljon. Ferenc tapasztalatai szerint, amióta a komposzt humuszt kiszórja az udvarra az óta sokkal szebbek az örökzöldek és a virágokkal is nagyon jót tesz.

Komposztált már korábban?

Nekem régebben kertem volt zöldségekkel, gyümölcsfákkal és sokszor problémát okozott, hogy mit kezdjek a zöldhulladékkal. Évekig gazdálkodtam az Úrhidai hétvégi telkemen, ahol kényszer volt a komposztálás, mert abban az utcában a mai napig nem viszik el a szemetet. Akkor gödörbe ásva oldottuk meg ezt a problémát és próbáltunk komposztálni. De nagyon örültem Gaja Környezetvédő Egyesület által nyújtott lehetőségnek, mert ugyan zöldséges kertet már nem művelek, de amit lehet komposztálom így is az udvaron.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

Próbálok minél kevesebb szemetet termelni, a kartondobozokat költözködéskor mindig felajánlom az ismerősöknek, vagy az újságpapírral együtt elviszik a gyerekek a velem szembe lévő iskola papírgyűjtésére. A fémet meg a műanyagot külön gyűjtöm, és ha annyi összegyűlik, akkor elviszem az egyik nagyáruházba, ahol visszaveszik. A konyhai hulladékot pedig a komposztra dobom.

Mi kerül a komposztba?

Nekem a legtöbb hulladékom a falevél és a lenyírt fű és e-közé kerül a konyhai hulladék, mint tojáshéj, hagymaszár, dinnyehéj, illetve más zöldségek, gyümölcsök maradékai. Ami nagyon hasznos, mert így legalább nem lesz olyan sűrű komposztom az egynemű anyagoktól. Illetve a kandalló hamu egy része is a komposztra kerül.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Minden a komposztba kerülő anyagot 5-10 centis darabokra aprítok kézzel, de a tavaszi nagy metszéseknél a Gaja Egyesülettől veszem kölcsönbe az aprítógépet. De a gallyak nagy részét felhasználom a kandallóba gyújtósnak, tüzelőnek.

Mire figyelnek oda a levágott fű komposztálásánál?

Régebben én is csak úgy rádobtam a frissen nyírt füvet a keret tetejére, de mikor legközelebb mentem hátra, akkor nagyon erős silószagot éreztem és rájöttem, hogy a fű rohadt be a komposzt tetején. Azóta már szárított fűvel és ágapritékkal keverem össze a frissen nyírt füvet és így nincsen semmi probléma és semmi szaga sincs a komposztomnak.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Annyira figyelek oda az arányokra, ahogy már korábban is említettem mindig keverek a fű közé szárazanyagot is. De régebben komposztteával locsoltam, hogy gyorsítsa az érest, de azt valamiért most letiltották az értékesítését pedig nagyon hasznos volt, jelentősen gyorsította az érést.

Milyen gyakran rakják át a komposzthalmot?

Pont most készülök átrakni a komposztot, mert az alján 1/3 arányban van a tavalyi akkor még éretlen anyagokból és most át fogom keverni az egészet. A meggyfáról most pont lejött pár gally azt fogom az aljára aprítani és arra rakom majd a keveréket. Évi 1-2 alkalommal szoktam csak átrakni, mert a tapasztalatom az, hogy ennyi elegendő.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

Nekem az a tapasztalatom, hogy ha tavasszal elkezdem a komposztálást, akkor késő őszre be is érik. Ilyenkor a kőműves barátomtól kölcsönkérem a rostáját és azzal szűröm át a humuszt. Nekem nagyon sok virágom van és az alá szoktam tenni a komposzt humuszt egy kis virágfölddel átkeverve, illetve a többi része az udvarra a cserjék, fák alá kerül.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?