Kutas László az a típusú ember, aki az udvart azért tartja, hogy pihenni tudjon benne és nem pedig dolgozni. Így a konyhakert az udvar csekély részét foglalja csak el, ahol felesége neveli a zöldségeket. László mégis úgy érezte, hogy szükség van a komposztálásra, hogy csökkenteni tudja a hulladék mennyiségét. Félve kezdett bele, de mára már az életének a része a komposztálás és nem jelent számára akkora munkát, hogy ne csinálja szívesen. A pázsitos, örökzöldes udvarban pedig megtalálta a komposztáló helyét is, ahova esztétikusan el tudta helyezni és nem zavarja az összképet.

Komposztált már korábban?

Amit mi csináltunk korábban az nem komposztálás volt, mint megtudtam, mert mi egy gödörbe ástuk a füvet és a zöldhulladékot. De persze ebből is réteges földszerű anyag lett, szóval ezzel sem volt semmi probléma, csak ahogy megtudtam kevésbé előnyös, mint a komposztból kikerülő humusz anyag.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

A papír és a műanyag hulladékot már régebb óta külön gyűjtjük és azt kéthetente szelektív hulladékként elhordatjuk. Amióta pedig komposztálunk az óta a zöldhulladékok, konyhai hulladékok nagy része pedig a komposztba kerül.

Mi kerül a komposztba?

Minden konyhában keletkező zöldségmaradék: krumpli, hagymahéj, sokszor a tojás héja is, de a nyári időszakban a gyümölcsök maradéka is. A kertből a zöldségek szárai kerülnek a komposztba, illetve az őszi időszakba a lomb és virágok maradékai is rákerülnek.

Hol talált helyet a komposztálónak?

Van egy szépen elterülő almafám, ami alá kerültek a keretek, így árnyékban van és a nagy esőtől is védi a kereteket, illetve nem akartam, hogy az udvarból vagy kertből elvegyen területet, így egy kiváló helyet találtam neki.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Az aprítás nálunk attól függ, hogy mikor milyen kedvem van. Van úgy, hogy teljesen felaprítom 2-3 centis darabokra, aztán van úgy, hogy kicsit hosszabb, de belefér. Az ingyenesen használható aprítógépet is kölcsönvettem és a gallyakat azzal daráltam le a zöldmetszéskor.

Hogyan kezelik a lombot?

Eddig nem komposztáltam a lombot, hanem a helyi hulladékkezelővel elhordattam, de ősszel a lomb nagy része már a komposztálóba került. Mondjuk a diófalevelet nem mertem beletenni. De a többit összegyűjtöttem a lombporszívóval, ami össze is aprítja és utána belekevertem a komposztba.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Itt keverten kerülnek a hulladékok a komposztra, ami úgy jön az megy bele, de nem volt belőle gond, mert egyszerre sokféle dolog keletkezik.

Hogyan komposztálja a füvet?

Nekem nincs türelmem ahhoz, hogy a lenyírt füvet szétteregessem itt az udvaron, míg szénává szárad, így azt nem komposztálom.

Mekkora munkát jelent a komposzt átrakása?

Én csak tavasszal raktam át a tavaly nyáron kezdett komposztomat, de ettől függetlenül egy vasvillával meg szoktam lazítani, keverni az anyagokat benne. De ahhoz nincs türelmem, hogy évközben is lebontsam a keretet, felépítsem újra. De persze nekem még nincs nagy tapasztalatom, mert nem rég kezdtem, majd ősszel elválik, ha így nem hatékony, akkor jövőre majd persze átrakom többször is. De alapvetően nem volt egy bonyolult folyamat és az egész nem volt több háromnegyed óránál, de nálam a fa alatt nehezebb ezt végezni.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

Nekem még nem volt kész komposztom, de az a tapasztalatom, hogy nem kell félni a komposztálástól, nem egy nagy munka és a hiedelemmel ellentétben nem büdös. Számomra a gödörben való fűrohasztás sokkal kellemetlenebbnek tűnt. De várom már, hogy kész komposztom legyen, mert itt helyenként eléggé agyagos a talaj, amit nem árt lazítani.