Kloiber László gyönyörű udvart tudhat magának, egy hasonlóan szép konyhakerttel, ahol nejével szinte mindent megtermelnek maguknak, amire szükségük van. László már a projekt előtt is komposztál, de szakértelem hiányában sokszor nem érett be rendesen a komposztja. A projekt keretében tartott képzésen a Gaja Környezetvédő Egyesület olyan tudást adott számára, amivel mára már hatékonyan komposztál és ahogy mondja is munkáját a kert sokszorosan hálálja meg. Kloiber úr azt is elmondja, hogy a komposztálás nem egy nagy munka, ha neki 74 évesen nem jelent problémát, akkor más is könnyűszerrel el tudja látni a komposztálás körüli teendőket.

Komposztált már korábban?

Rengeteget járunk az Ausztriában élő rokonokhoz és egy alkalommal bementünk az ottani barkácsáruházba és éppen komposzt bemutatót tartottak. Akkor ott fillérekért hozzá tudtam jutni komposztládához.  De aztán az abban érő komposzt nagyon ritkán sikerült csak, mert szaktudásom nem volt hozzá, csak raktam és nem forgattam. Az egyesület oktatásán tudtam csak meg, hogy ha évente legalább 1-2 alkalommal megforgatom, akkor már sokkal jobb lesz.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

Ha megmutatom a kukámat, akkor abban csak olyan dolgok vannak, amit a fiam már nem tud használni az üzletében, és onnan ide hordja hozzám, mert nekem lényegében semmi hulladékom nem keletkezik. A konyhai hulladéktól kezdve, a dió levélen át mindent komposztálunk, a többi hulladékot pedig szelektíven gyűjtjük.

Mi kerül a komposztba?

Mindenféle zöldhulladékot bele rakunk, ami ki jön a kapálások során és persze a füvet. Belekerülnek még a konyhai hulladékok, de még a főtt ételek maradékait is rászoktuk rakni a komposzt halomra egy kis földdel elkeverve. Így, hogy letakarom semmi gondom nincsen vele, nem jönnek a legyek és nem túrják a macskák sem.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Később Ausztriából hoztam egy jó minőségű aprító gépet is, így azzal mindent átdarálok, ami nem fű, kaszálék, vagy lomb. Sőt még a gyomnövényeket is át szoktam darálni rajta, persze ha virágzik a gaz, akkor azt leszedem róla, nehogy a magjait elszórjam vele a kertben. Ami meg nem megy át a darálón azt előtte fejszével, vagy metszőollóval elvágom. Amit végképp nem visz az aprító az pedig megy a kályhába.

Hogyan kezelik a lombot?

Az udvaromon összegereblyézet lombot fűnyíróval aprítom, és rá kerül nálunk a komposzt halomra, mert nincs akkora mennyiség, ami torzítaná az arányokat. Én eleinte nagyon féltem a diólevél komposztálásától, az első időszakban nem is raktuk még bele, de amióta az egyesület oktatásán részt vettem az óta összedarálom és bele keverem a komposztba és tulajdonképpen elmegy benne. A fenyő tüskétől félek egy kicsit, hogy nagyon megsavanyítom vele a komposztot, így azt én általában visszaásom.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Én teljesen vegyesen szoktam halmozni, ahogy ki jön a kertből, de nem gond ez, mert a díszkertből és a konyhakertből sokféle anyag kerül ki. Arra szoktam csak odafigyelni, hogy a füvet fel szoktam lazítani egy kis földdel, illetve más zöldhulladékot is keverek közé. De ettől függetlenül teljesen jól működik a dolog.

Mekkora munkát jelent a komposzt átrakása?

Sokan mondják, hogy az átrakás már nem fér bele az idejükbe, de én 74 éves korom ellenére körülbelül félóra alatt át tudom rakni a komposzthalmokat, szóval nem gondolom, hogy ez bárkinek is problémát kellene, hogy okozzon.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

Van egy körülbelül két négyzetméteres rostám egy régi kapudarabból, ősszel azon szoktam átrostálni a komposztanyagomat, ami átmegy rajta azt kiszórom a kertbe, ami fennakad azt félreteszem és később abból keverek a lenyírt fű közé, illetve a lombokhoz, ami egy kiváló érésgyorsító anyag. A kész komposztot pedig kihordom a kertbe és a kapálógéppel jól bedolgozom a talajba.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

Mikor valaki azt kérdezi, hogy érdemes-e vesződni a komposztálással én mindig csak annyit szoktam válaszolni, hogy meg kell nézni a kertet és akkor nincs kétség. De pozitívum az is, hogy amióta komposztálok rendkívül porhanyós a kertben a talaj, annak ellenére, hogy a környéken mindenhol a kötött talaj a jellemző. Régen hordtam szarvasmarha trágyát a kertbe, de amióta komposztálok az óta nincsen szükség erre sem. Így mindenkinek azt ajánlom, hogy próbálja ki, kezdjen bele, de legyen türelemmel, mert ha az első évben még nem is lesz kész komposztja, akkor is két év múlva már kiváló anyagot teríthet ki a kertjébe. A tapasztalatom az, hogy a kert visszaadja a termésben ezt a türelmet és a munkát, amit belefektetünk a komposztálásba.