Parasztvakítás, avagy a fogyasztói társadalom a márkák bűvöletében

 A fogyasztói társadalom olyan fogalom, amiről mindenki sejti, hogy mit is jelent és a legtöbb ember tagadja, hogy hozzá tartozna, de mindannyian benne élünk és részese minden kapitalista ország. Ez adja a világ polaritását is, míg az egyik ország az élelmiszerre való pénzt se tudja megkeresni, addig a világ ellentétes pólusán az emberek nagy része, arra törekszik, hogy minél több pénz elköltésével minél nagyobb felesleges luxust engedhessen meg magának.

 A fogyasztói társadalom kialakulása valamikor a 70-es évek elején indult el az Egyesült Államokban. Előtte a márkás ruhákat csak a golfpályán hordtak az elitréteg kiváltságaként és a brandnek nagy jelentőséget nem tulajdonítottak a márkajelzést, csak valami diszkrét, eldugott helyen jelenítették meg. A 70-es években viszont az emberek bérének emelkedésével a márkák kikerültek az utcára, hiszen ha valaki Lacoste -ot, vagy Ralph Lauren pólót viselt az úgy érezhette, hogy egy másik társadalmi csoport tagja, vagy legalábbis ezt próbálta láttatni a szemlélők felé. Ettől kezdve az volt a fontos minél nagyobb felületen jelenjen meg a márka, hiszen az olyan, mintha a vásárlást, igazoló blokkot tűzték volna rá. A Tommy Hilfiger márkának sikerült is megvalósítania az emberi hirdetőtáblát, hiszen számos termékén az egész mellkast beborította a márkanév.

 A marketing viszont még tovább ment és már a névhez kulturális értéket is keresett, így elindultak a szponzorrációs kampányok, melynek keretein belül, valamilyen kulturális tevékenységet árukapcsoltak a mellkason díszelgő lógóhoz. De igazából nem a kultúrát szponzorálják, hanem maga a márka akar egy kultúrává egy csoport identitását kifejező stílussá, névvé fejlődni.  Tehát bizonyos kulturális stílushoz tartozó rétegnek akar az identitását kifejező eszközzé válni a márka, ami a napjainkig sikerül a vállalatoknak. A rap zenéhez tartozó rétegek Tommy Hilfigert és Adidast hordanak, csak mert az jelzi az identitásukat, aminek az oka az, hogy az idolként tisztelt előadó, sztár, médiaszemélyiség is ezeket a ruhákat viseli, csak és aki nem hasonlóan cselekedik az kilóg a homogenizált csoportból. Ellenben az elektronikus zenét kedvelők körében teljesen más márkák hódítanak, ott a Nike, Buffalo, Diesel stb. márkák számítanak trendinek és véletlenül sem hordanának másfajta ruhákat, mert mindenki ezt teszi még a sztárként tisztelt személy is, tehát csak az lehet a jó termék. Tehát a márka mára nem csak státusz szimbólum, hanem identitásteremtő eszköz. Nem véletlenül hívják sokszor a fogyasztói társadalmat megetetett társadalomnak. Annak ellenére, hogy a 70-es évek elejére nyúlik, vissza a jelenséget a mai napig életben tudják tartani a zseniális megérzésekkel megáldott marketingcsapatokat foglalkoztató vállalatok. A mai napig egzisztenciális kérdés, hogy milyen lógó díszeleg valakinek a ruháján és ez az emberi mivoltát is jellemzi sok társadalmi csoporton belül, de odafigyelnek minden használati tárgyuk milyenségére, hiszen az méri társadalmi hovatartozásukat, hogy milyen márkájú mobiltelefont használnak, milyen autóval hajtanak keresztül a városon és mennyi luxusnak számító használati cikket tud felhalmozni.

2 Hozzászólás: “Parasztvakítás, avagy a fogyasztói társadalom a márkák bűvöletében”

  1. Kovács Milán írja:

    ez egy jó kép :)

  2. angela1221 írja:

    A témával kapcsolatban tudnék ajánlani egy elgondolkodtató könyvet, amelyben a reklámok és a fogyasztói társadalom negatív oldala kerül előtérbe. Bővebben:
    http://www.konyv-konyvek.hu/az_elso_konyv_avagy_frank_mullin_igaz_tortenete

Hozzászólás