NEM CSAK CSOKOLÁDÉ

 Ghánában kakaót termesztenek, ez nem meglepő. A termelők szövetkezeti tagok, részt vesznek a döntéshozatalban, ez ritkább jelenség Afrikában. Ám az, hogy saját feldolgozó üzemük van, ahol kiváló minőségű csokit készítenek, ami a hazai és a külföldi piacon is kelendő, ritka, mint a fehér holló. A kakaófarmerek többé nem csupán alapanyag termelők, akik gyermeküknek nemhogy csokit nem tudnak venni, de az iskoláztatásukat sem tudják fizetni, nincs egészségbiztosításuk, de még orvos sem a közelben.

Az internet és a 100 tévécsatorna korában erről még sosem hallott?
Kevéssé meglepő abban a világban, ahol a profit diktál. A részvényesek növekvő profithozamot várnak, miközben nőnek a termelési költségek. A nadrágszíj meghúzása a legkisebb ellenállás irányában lehetséges. Melyek ezek az irányok? Tippeljenek! …
Igen, keveset tévedtek: a termelőktől lehet elvenni, akik a termést éretlenül, jóval értéke alatt el kell, hogy adják, mert nincs tartalékuk, élelmiszert szeretnének vásárolni. A volt gyarmatok egy termék exportálásán alapuló gazdasági szerkezete csak azoknak nem nyújt biztonságos megélhetést, akik a tőzsdén kereskedett javakat előállítják. Igazságtalan a rendszer, ha tudunk róla, ha nem.
A környezetet sem kímélik: a monokultúrás termelés (óriási területen ugyanazon növény termesztése, agyonvegyszerezve, hogy nagyobb termés legyen kisebb kártevő veszély mellett) elszennyezi a talajt, gyakran a vízbázisokat, elpusztítja a növények, állatok élőhelyét, fajok halnak ki.
Kevés tudósítást hallunk ezzel kapcsolatban. Még nincs katasztrófahelyzet, még nem vágták ki az összes esőerdőt, még sok állat él a Földön, mégis muszáj halogatnunk a tetteket?

Sokan válaszolnak nemmel.
Északi országok civil és egyházi szervezeteinek úttörői a hatvanas évektől vásárolnak közvetlenül kézművesektől olyan áron, amely méltóságot biztosít a termék előállítójának. A kávé világpiaci árának folyamatos és drasztikus esése kapcsán hamarosan a kávé is a közvetlenül vásárolt áruk közé került. Következett a kakaó, a tea.

A kölcsönös bizalom és a szolidaritás volt az üzlet alapja. A vevők körében kedvező fogadtatású volt ez az alternatív kereskedelmi fajta, így a termékek csomagolásán megjelent egy megkülönböztető jelölés, a Max Havelaar-címke, amiből mára egységes jelölés, a világszerte ismert Fairtrade logó fejlődött ki. A fair trade – magyar használatban méltányos kereskedelem – a nemzetközi árucsere szokásostól eltérő felfogású megközelítése. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű, elsősorban harmadik világbeli termelők számára hivatott a fenntarthatóságot előmozdítani jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, és a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal (FINE Az Alternatív Kereskedelem Szövetsége, 1999. áprilisi közgyűlés)

A hagyományos kereskedelemben a 200 forintos csokoládé árából 16 forint jut a termelőnek, míg a felvásárló-importőr-csokigyár cég 98 forintot keres minden egyes táblán.

Ha capuccinót iszik, a termelő jó esetben is csak 9 forintot kap a 300 forintos kávézói árból.

Ha a farmernadrágot feldaraboljuk, az egyik nadrágszár felhajtójának fele jut ahhoz, aki összevarrta, és napi 12-15 órát dolgozik heti hat, gyakran hét napon át.

A méltányos kereskedelemben a felvásárlási árat minden esetben közvetlenül a termelő szövetkezet képviselőjével tárgyalva állapítják meg, igazodva az adott ország megélhetési költségeihez. Tilos a kizsákmányoló gyerekmunka, a nők egyenlő bért kapnak ugyanazon munkáért. Túl a magasabb áron, a termelők, kézművesek a napról-napra élés helyett biztosan tervezhető bevétellel számolhatnak a hosszú távú szerződések révén.

2003-ban az arabica kávé ára 0,65 US$ volt, míg a méltányos kereskedelemben a termelő 1,26 US$-t kapott.

A méltányos kereskedelemről további információkat talál a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség honlapján. Az alapelvek mellett választ adunk a gyakran feltett kérdésekre, kvízjátékban mérheti fel az olvasó tudását, és természetesen igyekszünk azokat a beszerzési pontokat is felsorolni, ahol méltányosan forgalmazott termékek interneten keresztül is beszerezhetők.

www.fairvilag.hu

2 Hozzászólás: “NEM CSAK CSOKOLÁDÉ”

  1. László János írja:

    A probléma ezzel, hogy egyelőre nagyon kevés helyen lehet Fair Trade terméket kapni, ha a szokásos bevásárlásom során a polcokon látnék Fair Trade termékekeket biztos elgondolkodnék, hogy azt válasszam. De utána járkálni az már kicsit sok.

  2. e2009 írja:

    A Kálvin téri százforintos boltban kapható!

Hozzászólás